Mindennapi eset: a tacskó reggel még rakéta módjára szelte át az udvart, délután viszont már csak bánatos szemekkel áll a kanapé előtt, és várja, hogy valaki felsegítse. Azt gondolhatnánk, hogy biztosan elfáradt, pedig akár a tacskó gerincproblémái is állhatnak a háttérben. Az egyik leggyakoribb például az intervertebrális porckorong-betegség (IVDD), amelynek jele lehet az ugrás kerülése, illetve a hát- vagy nyakfájdalom.
Miről olvashatsz?
- Miért hajlamos a tacskó a porckorong-betegségre, és mit mutatnak a számok?
- Milyen jelekből látszik a hátfájdalom, még a bénulás előtt?
- Mikor kell azonnal állatorvoshoz fordulni?
- Mit tehetünk a mindennapokban, és mikor jön szóba az ízületek védelme?
Miért éppen a tacskó?
A hátfájás, a mozgás megváltozása vagy a bizonytalan járás a tacskó gerincproblémáinak figyelmeztető jele lehet. Nem minden tünet jelenti ezt, de új vagy romló változásnál állatorvosi vizsgálat szükséges, amely felméri milyen mozgásszervi vagy egyéb problémával állunk szemben.
A tacskó kondrodisztrófiás fajta, vagyis a rövid végtagokat és a hosszú törzset fejlődési eltérés okozza. A Cornell Egyetem állatorvosi karának ismertetője szerint az ilyen kutyáknál a porckorong lágy magja már születés és egyéves kor között megkeményedik, a korong elfajul. Ebből alakulhat ki az I-es típusú IVDD, amikor a korong kitüremkedik vagy megreped, és a gerincvelőt nyomja. Kutatásokból kiderül, hogy az egyik felelős genetikai változat az FGF4-retrogén, viszont ez nem magyaráz meg minden esetet, az életmód és a környezet is számít.
Egy 2031 tacskót vizsgáló DachsLife felmérésben 15,7% kapott állatorvosi IVDD-diagnózist. A betegség ugyan több fajtát is érinthet, az azonban jól látszik, hogy a tacskók 10-12-szer nagyobb kockázatnak vannak kitéve. A felmérés arra is rámutatott, hogy ha élethossz perspektívából vizsgáljuk a kérdést, akkor megállapítható, hogy a fajta 19-24%-ánál jelentkeznek a tacskó gerincproblémái. Vagyis 10-ből 2-3 egyed érintett lehet.

Tacskó és tacskó között is van különbség
Az említett DachsLife felmérésen alapuló kutatásban a normál méretű drótszőrű tacskók 7,1%-ánál rögzítettek állatorvosi IVDD-diagnózist. A normál méretű rövidszőrűeknél ez 24,4% volt, ami a drótszőrűekhez képest több mint négyszeres esélyhányadost jelent. A törpe változatok a kettő között álltak: a drótszőrűeknél 17,7%, a rövidszőrűeknél 17,1%, a hosszúszőrűeknél 13,3% volt az arány.
A drótszőrűek esetében a kedvezőbb arányt a genetika magyarázhatja, mivel náluk az FGF4-retrogén jellemzően csak egy példányban van jelen. A szerzők ezt óvatos feltevésként fogalmazzák meg, nem igazolt tényként. A számokat érdemes mérlegelve olvasni: a felmérés önkéntes gazdai kérdőívre épült, főként brit kutyákat érintett, néhány csoportja kicsi, a magyar állományról pedig nincs hasonló adatunk.
A drótszőrű tacskók gazdái sem dőlhetnek hátra, mert a kutatás arra is felhívta a figyelmet, hogy az életkor erősebb tényező lehet, mint a változat. A 8-10 éves kutyák 41,9%-ánál állapították meg az IVDD-t, a 0-2 éveseknél pedig mindössze egy esetben.
Tacskó gerincproblémái: ezekre a jelekre figyeljünk
A brit neurológiai központ szerint az IVDD leggyakoribb jele a hát vagy a nyak fájdalma. Erre utalhat a lehajtott fejű, púpos testtartás, a remegés, a lihegés, a mozgásvonakodás, valamint az ugrás és a lépcsőzés nehezedése. Ha a gerincvelő is érintett, jelentkezhet gyengeség, tántorgó járás, súlyos esetben bénulás és vizeletürítési zavar.
A tünetek felismerésekor ne egy feltételezett sorrendet keressünk, hanem a kutya megszokott viselkedéséhez képest jelentkező változásokat figyeljük. A legjobb mérce a kutyánk saját, megszokott viselkedése. Amit tegnap még könnyedén megcsinált, ma pedig nem, azt jelezzük az állatorvosnak.
| Amit látunk | Mire utalhat | Teendő (javaslatunk) |
| Púpos hát, lehajtott fej, remegés, lihegés | Hát- vagy nyakfájdalom | Azonnali állatorvosi vizsgálat, ne várjunk |
| Nem ugrik fel, kerüli a lépcsőt | Fájdalom, mozgásvonakodás | Egyeztessünk időpontot, ahol átbeszélhetjük a jeleket |
| Tántorgó járás, gyenge hátsó láb | Gerincvelői érintettség | Még aznap irány az állatorvos |
| Bénulás, csepegő vizelet, nem tud vizelni | Súlyos gerincvelői károsodás | Azonnali sürgősségi ellátás |
Mit tegyünk, ha már kialakult?
A betegség kezelésének alapja a gyógyszeres terápia, emellett fontos pillér a pihentetés és a rehabilitáció is.
A hirtelen bénulás, a mozgatásra jelentkező “jajveszékelés” és a vizelet- vagy székletkontroll elvesztése sürgősségi helyzet. Telefonáljunk előre a klinikára, hogy ezzel a problémával érkezünk, útközben tartsuk nyugton a kutyát, szállításkor támasszuk meg a testét. Az állatorvos dönt arról, hogy szükséges-e a műtéti beavatkozás, ami segítheti a gerincvelő felszabadítását, ezáltal a nyomás megszüntetését. A műtétre jellemzően közepes és súlyos esetekben kerül sor, ezt mindig a kutya sajátosságai, állapota alapján mérlegeli az orvos.
Léteznek kifejezetten kutyáknak készített segédeszközök is, amelyek a mindennapokat segítenek egyszerűbbé tenni. Ilyenek például a különféle emelőhámok és a kutyakocsik.

Tacskó gerincproblémái: Mit tehetünk a megelőzésért?
A tacskók gerincproblémái kis túlzással genetikailag kódoltak, jóllehet az életmód jelentősen befolyásolja, hogy végső soron szembe kell-e néznünk a betegséggel és annak milyen súlyossági fokával.
Ahogy a krónikus ízületi fájdalomnál is hangsúlyozzuk, a testsúlykontroll kiemelt fontosságú. Minél nagyobb a terhelés, annál nehezebb a vázrendszer és a szervezet dolga, pláne ha hosszú gerinccel és rövid lábakkal van dolgunk.
Amennyire csak lehet, kíméljük kedvencünket. A rámpák, feljárók jó szolgálatot tehetnek, és az is, ha ölbe kapjunk, mielőtt a lépcsőhöz érünk. Bár a lépcsőzés nem teljesen tiltott, a túl meredek és túl hosszú lépcsőkkel vigyázzunk. Ha már emelés: soha ne emeljük fel a tacskót úgy, hogy az alsó fele szabadon lóg. Mindig támasszuk alá a fartájékot az egyik kezünkkel, a másikkal pedig mellkasnál tartsuk.
Célszerű kerülni a felesleges ugrásokat, frizbizést, a hirtelen irányváltásokat is. És ami nagyon fontos, használjunk nyakörv helyett Y-hámot, mivel utóbbi a mellkason osztja el a terhelést, nem pedig az amúgy is problémás nyaki részen.
Ha a gerinc fáj, az ízületek is megérzik
A porcok védelmére a tacskó gerincproblémái miatt érdemes már kölyökkortól gondolni. A mindennapi szokások megváltoztatása mellett a porcokat támogató készítményekkel is segíthetünk. Ehhez jön hozzá, hogy ha a kutya kevesebbet mozog, könnyebben hízik, a többletsúlyt pedig az ízületei viselik.
Az ízületek védelmére és a porcok támogatására szolgál a Synomax szirup is, ami glükózamint, kondroitin-szulfátot, MSM-et, hialuronsavat és hidrolizált kollagént tartalmaz. Ráadásul három gyógynövény erejére is épít, ezek: az indiai tömjénfa, az ananász-enzim és az ördögcsáklya.
A 100 ml-es kiszerelést kistestű kutyáknak és az első kúrához ajánljuk. A szirup állatorvosi rendelőkben kapható, ahol az adagolást is egyeztethetjük.
A termékek közti választáshoz segít a Mikor melyiket válaszd? cikk.
Gyakori kérdések a tacskó gerincproblémái témában
A csigolyák közötti porckorongok elfajulnak, kitüremkedhetnek vagy megrepedhetnek, és nyomhatják a gerincvelőt vagy az ideggyököket. Ez fájdalmat, gyengeséget, súlyos esetben bénulást okoz.
Gyengeség, tántorgás, bénulás, vizeletürítési zavar vagy erős fájdalom esetén azonnal. Hátfájdalomra utaló jeleknél, például púpos háttartásnál vagy ugrásvonakodásnál is kérjünk időpontot, ne várjunk ki.
Teljes tiltást a vizsgált adatok nem támasztanak alá. A kontrollálatlan le- és felugrást érdemes mérsékelni.
Nem. Kiegészítő ízület- és porctámogatás, amely az állatorvosi kezelési terv mellett alkalmazható.